Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelvünk értelmében. Bővebben a vásárlási és használati feltételeinkben olvashatsz róla. Engedélyezem
Menü

Összefoglaló az ózongenerátor használatával kapcsolatos tapasztalatokról a méhészetünkben

- Dömötörfi Méhészet beszámolója -
   

Amit a méhészeknek tudniuk kell az ózongenerátor használata során a viaszmoly ellen!

   
Mi a viaszmoly?
 

Ma már az egész világon elterjedt, ugyanis hernyói a méhkaptárakban a lépet eszik. Hazánkban is mindenhol megtalálható. A kaptáron kívül a félretett lépeket is tönkreteszi, előszeretettel károsítja a sötét színű virágport is tartalmazó méhészkereteket.
 

 
kép és viszmoly leírás forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_viaszmoly
 

Generációja 40–50 nap alatt cseperedik fel. 1 mm-es, fehér petéjéből 5–8 nap alatt kel ki az 1,5 mm hosszú hernyó, ami 18–25 nap alatt éri el teljes, 24–28 mm-es hosszát, eközben négyszer vedlik.
 

A lépek mellett a keretléceket is tönkreteszi a furkálásával. A fiatal hernyók a kaptár hulladékán élnek, később közös szövedéket szőnek, és a lépet kezdik enni. Egy-egy lépet teljesen képesek tönkre tenni.  A nőstény, párzást követően elkezdi lerakni a petéit, egyszerre akár 150-et is, egész életében mintegy 600–1600 darabot. Petéit keretlécekre, a kaptár réseibe, rejtett zugaiba helyezi a viasz virágporos sejtjeibe vagy annak közelébe. A meleg kedvez a fejlődésüknek. Az imágó méhkaptárban, optimális körülmények között akár hat hétig is élhet.
 

Ahhoz, hogy védekezni tudjunk ózongenerátorral a viasz moly ellen, tudnunk kell, hogy nem elég a generátoros kezelések heti ismétlése, mint ahogy az is tévhit, hogy néhány méhész hetente kénezi a betárolt kereteket és így teljes védelmet kap a moly ellen. Figyelembe kell vennünk a moly fejlődési ciklusait is a kezelések során, ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érhessünk el. Illetve, hogy ne fertőződhessenek újra a már kezelt keretek.
 

  
Az elsődleges feltételeket mindenképpen teljesíteni kell:
 

  1. A lehető legjobban zárt és legkisebb helység biztosítása.
     
  2. A helyiség légköbméteréhez képest jelentősen túl kell méretezni a generátor ózonkibocsájtási képességét, mert amit a gyártók megadnak, az arra vonatkozik, hogy mekkora helységet tud a készülék egészségügyileg, általános céllal kezelni. A méhészeknek nem fertőtlenítésre kell alkalmazni, hanem rovarok életképtelenné tételére. Például egy gyárilag megadott olyan gép ami 170 köbmétert tud fertőtleníteni 10000mg/h ózón kibocsájtás mellett a méhésznek maximum 30-50 köbméteres zárt helyiségben alkalmazható moly irtás céljából, attól függően hogyan helyezi el a kereteket.
     
  3. A kereteket állványon hézagosan kell elhelyezni. A fiókok egymásra pakolása során az ózon nem jut be a fiókokba.
     
  4. Az ózongenerátort 50 napig, minden nap kell használni, 2 óra időtartamban. Azért kell használni napi szinten, mert a kaptárból kiszedett keretek moly petét tartalmaznak. A petéket az ózongenerátor nem pusztítja el (amúgy a kénezés sem), azok a helységben ki fognak kelni és ha kikelést követően nem kezelünk azonnal, akkor elkezdik rágni a kereteket és ha csak hetente kezelünk a kártétel már jelentős is lehet.
     
  5. Az ózongenerátort a helység legmagasabb pontjára kell felfüggeszteni egy forgatható zsámolyra, hogy forgatni lehessen, mert az ózon lefele száll. A talajra egy asztali ventilátor felállítása is szükséges lehet ha nagy a helyiség, hogy kiegészítse és segítse a generátor ventilátorát. Nagyobb térben ugyanis a generátorok ventilátora, sajnos nem tudják a helyiségben mindenhova eljuttatni az ózont a kellő mértékben, ezért kell rásegíteni az asztali ventilátorral.


    

Saját tapasztalataink az ózonos kezelést követően a Dömötörfi méhészetben:
 

A kaptárból behozott keretek viaszmoly petét tartalmaznak elszórtan, amik a betárolt keretekben a helységben a kezelés ellenére kikelnek. Tehát a helységet nem tudjuk olyan magas koncentrációjú ózonnal feltölteni, hogy a petéket is elpusztítsa. Laboratóriumi körülmények között ez bizonyára lehetséges lenne. A kikelt petéket, a napi 2 órás kezelés mellett, a második - harmadik kezelést követően az ózon elpusztítja, így a lárvák maximum 1-3 cm-es pókhálót tudnak csak húzni a keretek sejtjeiben, kártétel szinte nulla.
 

Ahhoz, hogy külső irányból a keretek ne tudjanak ismét vissza fertőződni, a kezeléseket addig kell folytatni, amíg a külső hőmérséklet le nem csökken nulla fok közelébe. 10 éven keresztül kénlapok kilóit égettük el az állvány alatt, de mindig volt jelentős kártétele a molynak. A betárolást követő 15-20 nap után láttunk lepkéket is a helységben.
 

50 napi ózonos kezelést követően kijelenthetjük, hogy nincs lepke és nincs kártétel a helységben, sőt az egyik kezelést követően az egerek is elhagyták a járataikat és megfulladtak a helység közepén. Az eltárolt keretekben levő virágpor ugyanolyan színű és állapotú, mint 50 nappal ezelőtt. A keretek felületén penészesedés nem tapasztalható, a keretek ugyanolyan színűek, mint amikor betároltuk őket. A keretlécek felülete is élénk színű maradt. A nyitott sejtes, pár darab betárolt mézes keretben a méz a fedetlenségből adódóan a párás környezetben sem romlott meg, habosodott fel. A fedett mézes keretek fedelein a penész nem jelent meg a mai napig sem.
 

A készülék hatásosságát erősen gátolja az egymásra rakott fiókokban tartott keretek, viszont, ha a fiókokat oldalra fordítjuk és a készüléket  elég közel és magasan helyezzük el az ózon hatásossága nő. Az egymásra pakolt fiókok esetén az ózon nehezen jut be a keretekhez így hatásossága ebben az esetben erősen csökken. A nagyon távol levő 5. sorban, a helység sarkába az ózon nem tudott bejutni, viszont, amikor elkezdtünk használni egy asztali ventilátort (50 cm átmérőjű) a sarokban a viaszok felületéről eltűnt a penészesedés.
 

Összefoglalva: Az ózongenerátor alkalmazásának mindenképpen helye van a méhészetekben. Hiszen olvashatjuk azt is bizonyos szakleírásokban, hogy a gombákat, spórákat, penészt elpusztítja. Sajnos nem áll rendelkezésünkre olyan laborvizsgálati eredmény, ami azt bizonyítaná, hogy a költés meszesedéssel esetleg fertőzőt kereteket fertőtleníti, vagy a nozéma betegséggel fertőzött kereteket is fertőtleníti, de ha igaz az az állítás, hogy szinte minden spórát, gombát, baktériumot, penészt elpusztít, akkor tulajdonképpen tavasszal sterilizált méhészkereteket tudunk úgy vissza adni a méheknek, hogy nem kell azt figyelnünk melyik keretet melyik családtól vettük el ősszel, hogy a betegség ne terjedhessen egyik családról a másikra. Így nagy valószínűséggel esélyünk van arra is, hogy az észre nem vett, nyúlós költésrothadással fertőzött, de tüneteket nem mutató, családtól elvett keretekkel sem fogjuk fertőzni a másik családot.
 

Az ózongenerátor használata méhészek részére mindenképpen előnyös. 2021-ben napraforgó méz pergetést követően nem kellett a frissen pergetett kereteket vissza adni a családoknak, hogy a bent maradt halovány mézet kitakarítsák. Így nullára csökkentettük a rablás kialakulásának veszélyét is. Ezek a frissen pergetett keretek a mai napig nem kezdtek el penészesedni. A fiókok fertőtlenítése is, mint kívül, mint belül megoldható egy zárt helységben.

  
   

A cikket írta: Dömötörfi József

Facebook oldaluk: facebook.com/domotorfi

Megjelent: 2021.10.14., ozonegenerator.hu

Rendezés:
Nézet: