Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelvünk értelmében. Bővebben a vásárlási és használati feltételeinkben olvashatsz róla. Engedélyezem
Menü

Az ózonkezelés előnyei a méhészetben

Forrás: magyarmezogazdasag.hu
 
 
Ungvári Tibor

2021. 03. 16., kedd, 08:30
 
 

Napjainkban, főleg a vírushelyzet miatt, egyre ismertebbé és elterjedtebbé válik az ózongenerátoros kezelés humán felhasználása és annak kedvező hatásai. Az ózont az egyik leghatékonyabb fertőtlenítő, gombaölő szerként tartják nyilván, mely gáz halmazállapotából adódóan eljut a helyiség minden zugába, még a legkisebb repedésekbe is. Méhészeti felhasználásának gyakorlati tapasztalatát ismertetem.
 
 

Az ózon pusztítja a baktériumokat, gombákat, vírusokat és közben nincs káros hatással a helyiségben található eszközökre, berendezési tárgyakra.
 
 

Használatánál egyre kell vigyázni: a fertőtlenítés ideje alatt nem tartózkodhatunk a kezelt helyiségben, állatokat, növényeket egyaránt el kell távolítani, mert az ózon károsítja az élő szervezetet is.
 
 

Viszont pont ez a tulajdonsága gondolkoztatott el engem, hogy akkor minden bizonnyal eredményesen használható lenne ez a technológia a viaszmoly elleni ádáz küzdelmünkben. Próbáltam utánajárni ezirányú tapasztalatoknak, kutatásoknak, érdeklődtem ismerős méhésztársaimnál, de nagyon kevés használható információ, gyakorlati tapasztalat birtokába jutottam. Hallottam néhány méhésztől, hogy egy-két alkalommal használtak ózongenerátort abban a helyiségben, ahol a kiépített lépeket tárolták, de egyértelműen pozitív tapasztalatokról nem tudtak beszámolni.
  

 

2018 tavaszán úgy döntöttem, hogy vállalom a kockázatot és az eltárolt kiépített kereteket ózonkezeléssel próbálom megvédeni a viaszmoly pusztításától. Ennek az elhatározásomnak nem volt elhanyagolható a tétje, ugyanis Hunor rakodó rendszerű 200 méhcsaládhoz szükséges kiépített keretekről volt szó, mely 3000-4000 db közötti keretszámot jelentett. Ebben a döntésemben segített az is, hogy az addig használt fagyasztókonténerem hűtőberendezése tönkrement, és a javítás helyett úgy döntöttem, hogy annak költségén inkább egy nagyobb teljesítményű (14000 mg/óra ózontermelésű) ózongenerátort veszek.
 
 

A kezelés céljára egy 12 m2 alapterületű, 2 méter belmagasságú, korábbi fatároló helyiséget alakítottam át.Gondosan leszigeteltem, hogy a generátor működése alatt az ózon ne tudjon kijutni a helyiségből. A kiépített kereteket a fiókból kiszedve, lécekkel hézagolva raktam sorban egymásra.
 

Gondosan leszigeteltem, hogy a generátor működése alatt az ózon ne tudjon kijutni a helyiségből. A kiépített kereteket a fiókból kiszedve, lécekkel hézagolva raktam sorban egymásra.
 
 

A kezelést úgy indítottam 2018-ban, akác pergetése után, hogy három héten keresztül heti két alkalommal, kettő óra hosszat üzemeltettem az ózongenerátort. A három hét elteltével végeztem el az első ellenőrzést. Az összes keretet kipakoltam és egyenként ellenőriztem. Mintegy 3000 db keretből 80-90 darab keretnél lehetett felfedezni a viaszmoly tevékenységének a nyomát. Élő molyt alig találtam, legtöbb keretben már csak a maradványai voltak felfedezhetők. Az ózonnak számomra egyértelműen látszott a hatása, de a kezelések intenzitása kevésnek mutatkozott a teljes molymentesítéshez.
 
 

A kereteket visszahelyezve elvégeztem egy kénezést, és ezt követően folytattam az ózonkezelést, de ekkor már napi két alkalommal 1-1 órát volt üzemben az ózongenerátor egészen szeptember közepéig.
  
 

A nyár folyamán már nagyobb ellenőrzést nem végeztem, csak akkor, amikor a kis családok számára vettem ki kereteket, megvizsgáltam a kezembe kerülő kiépített lépeket, de molynak nyomát sem találtam. A nyár folyamán napközben nem volt ritka, hogy a tároló helyiségben a belső hőmérséklet a 30 Celsius-fokot is elérte. Szeptember közepén pakoltam ki teljesen a helyiséget, amikor teleléshez raktam össze a kaptárakat. A keretek teljesen molymentesek voltak, sem molymaradványt, sem kártételének nyomát nem lehetett felfedezni. Az elmúlt két évben is ugyanezzel a módszerrel és technológiával tároltam be és védtem a viaszmolytól kiépített kereteimet.
 

Az eredmény ugyanaz volt, mint az első évben, a viaszmoly kártétele méhészetemben teljesen megszűnt!
 
 

Mint említettem, a korábbi években fagyasztókonténerben tároltam a kiépített lépeket, mely minden bizonnyal a legismertebb és legelterjedtebb módszer a méhészek között. Akik így védekeznek, azok számára nem kell ecsetelnem ennek magas költségvonzatait, egy hűtő, vagy fagyasztókonténer beszerzése, vagy kialakítása milliós nagyságrendű összeg.

Az üzemeltetése szintén jelentős összeg, hiszen a hűtést folyamatosan kell biztosítani, mely tetemes áramfogyasztással jár.
 
 

Ezzel összehasonlítva egy ózongenerátor költségét és üzemeltetését sokkal alacsonyabb, barátibb összeget kapunk. Egy jó minőségű ózongenerátornál mindössze annyi karbantartási költség merül fel, hogy az ózonlapot 3000-4000 üzemóra után cserélni kell. Ez egy átlagos méhészeti felhasználás esetében 6-8 év időtartamot jelent, még akkor is, ha időnként lakásunk és autónk klímájának fertőtlenítését is elvégezzük.
 
 

Mivel az ózon jelentősége elsősorban a káros mikroorganizmusok elpusztításában, gombás, bakteriális és vírusos fertőzések semlegesítésében van, ezért ennek további pozitív hatását is tapasztalhattam méhészetemben.
 
 

Tudvalevő, hogy a keretek, kiépített lépek, kaptárak felületei a kórokozók megtelepedésének is ideális környezetet biztosítanak. Az ózon fertőtlenítő hatása ezért jelentős segítséget nyújthat az ilyen jellegű betegségek elleni védekezésben is. Saját gyakorlatomban az alábbi tapasztalatokról tudok beszámolni.
 
 

 
Költésmeszesedés jelentkezése esetén a meszesedéssel érintett kereteket néhány napra behelyeztem az ózonkezelő helyiségbe. A spórák az ózon hatására elpusztulnak és a kereteket újból probléma nélkül használatba lehet venni.
 
 

Gyakorlattá vált az is méhészetemben, hogy a cserefiókokat is használatbavétel előtt az ózonkamrában tárolom legalább egy hétig, ezt követően adom oda a családoknak. Megfigyeltem azt is, hogy az ózonnal kezelt kereteket azonnal elfogadják a méhek és előszeretettel kezdik tisztítani.
 

Továbbá új anya esetében, ha ózonnal kezelt kiépített kereteket teszek be, azt másnap már petézetten látom újra, így nincs leállás a családnál.
 
 

Meggyőződésem az is, hogy a nozéma visszaszorításában is jelentős szerepe van az ózonkezelésnek. Tudvalevő, hogy ez is egy spórás megbetegedés, és a spórák sokáig életképesek maradnak a keretek, lépek felületein. Mióta az ózonkezelést használom, jelentősen kevesebb és kisebb mértékű nozémára utaló jeleket tapasztalok méhészetemben.
 
 

A fentieket összefoglalva az ózonkezelés eredményességéhez az alábbi feltételeket fontos biztosítani.

  • Az ózonozásra kialakított helyiség ne legyen nagy, csak akkora, mely méhészetünkkel, így a kezelt lépek számával arányos. A kezelésre behelyezett keretek, fiókok, eszközök azt minél jobban töltsék ki.
  • Nagy teljesítményű ózongenerátort használjunk, hogy a kezelések alkalmával minél nagyobb ózonsűrűséget tudjunk elérni a légtérben.
  • Fontos az ózonkamra gondos szigetelése, rések tömítése, hogy meggátoljuk az ózon szivárgását a kezelés alatt.
  • Napi rendszeres használat tavasz végétől ősz elejéig, az aktív méhészeti időszakban.
     

Fontos! Mint már említettem, azért tudjuk használni céljainkra, mert mérgező! De hatása ránk, méhészekre is igaz.
 

Az ózongenerátor használata után, teljes biztonsággal bemehetünk a helységbe egy óra elteltével.
 

Én sokszor 30 perc után is bementem már, de mindenkinek ajánlom az egy órát! Hamar bomlik, kiszellőztetni sem szükséges.
 

Az elmúlt három év tapasztalata engem meggyőzött az ózon számos jótékony, méhészkedésben jelentős segítséget és védelmet nyújtó hatásáról. Legnagyobb jelentőségét abban látom, hogy vegyszermentesen, kevesebb munkával és jelentős költségmegtakarítással eredményesebb védekezést tudtam megvalósítani a viaszmollyal és számos betegséggel szemben, mint korábban. Remélem, hogy tapasztalataim közreadása, segíti e technológia elterjedését, annak további fejlesztését, és az eredményesebb problémamentesebb méhészkedést.

Ungvári Tibor

Vajszló
 
 

 
 

Az ózon

Az ózon (O3) három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Neve a görög „ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik.
 

 

Az ózon és az oxigén egymás allotrop (azonos halmazállapotú, de különböző molekulaszerkezetű) módosulatai. Az ózon szúrós szagú, mérgező gáz. Standard hőmérsékleten és nyomáson, (nagy tömegben) halványkék árnyalatú. Instabil, közönséges oxigénmolekulára (O2) és egyatomos, rendkívül reagens, úgynevezett naszcensz oxigénre bomlik rövid idő alatt. Ha oxidálható anyagokkal érintkezik, a bomlás már alacsony hőmérsékleten is rendkívül gyors, szinte robbanásszerű.

Az ózon az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag, ami a vízben lévő mikroorganizmusoktól függően 600-3000-szer hatékonyabb fertőtlenítő hatású, mint a klór. Ha kapcsolatba kerül bármiféle mikroorganizmussal, mint például baktériumokkal, vírusokkal, penésszel, gombával, szagot okozó elemekkel, akkor egyszerűen megsemmisíti, vagy csapadék formájában oxidálja azt és ezáltal kiszűrhetővé teszi. Az oxidálási folyamat az ózonnal olyan eredményes, hogy a mikroorganizmusok nem tudnak immunitást felépíteni, nem úgy, mint ahogy a hagyományos vegyszerekkel előfordulhat.

Az ózon gáz halmazállapotában nem tárolható, és nem szállítható, ezért a felhasználása során a helyszínen állítják elő. Villámcsapás közelében nagy mennyiségben keletkezik az ún. koronakisülés hatására, de minden 185 nm közeli hullámhosszú UV (UV-c) sugárzás is ózont fejleszt.



 

Forrás: 

Méhészet 
https://magyarmezogazdasag.hu/2021/03/16/
az-ozonkezeles-elonyei-meheszetben
 

MMG - Az ózonkezelés előnyei a méhészetben


 

 
Az alábbi készülékeket ajánljuk méhészetbe:
 

Rendezés:
Nézet: